Mielőtt folytatnám a beszámolót a hétköznapi kalandokról, ma kitérőt teszek, mivel ezen a hétvégén nemzeti ünnep volt Koreában. A konkrét ünnepnap március 1-je volt, melyet filmtudós módjára ünnepeltem: részt vettem a Seoul Film Society (történeti jelentőségű) első összejövetelén/vetítésén, ahol az 1964-es koreai gengsztermelodrámát, a Fekete hajat (Geomeun meori, dir: Lee Man-hee) tekintettük meg. A bukott gengszterfeleség és a tisztességes taxisofőr története tanulságos találkozás volt a gengszterfilm mértéktelen önmarcangolással és mártíriummal koreaira hangolt változatával. S hogy a sok sírás-rívás ellenére a koreai gengszterek mégsem voltak piskóták, azt a szellemes kivégzési eljárás igazolta, miszerint áldozatuk fejét az arra járó vonat elé tartva csapatták le...
De vissza a nemzeti ünnephez, melynek szintén vannak véres vonatkozásai. A március ugyanis Koreában is a nemzeti függetlenség jeles hónapja. Az 1910-es japán megszállást követően 1919-re jutott tetőfokára az ellenzéki szervezkedés, és 1919. március 1-jén 33 jeles koreai nacionalista összegyűlt, hogy megfogalmazza a "függetlenségi nyilatkozatot". A nyilatkozatot egy diák olvasta fel az összegyűlt tömegnek a Tagpol parkban. Az események tüntetésekhez vezettek, amit a japánok kegyetlenül levertek, több ezer koreait meggyilkolva. Az történések centruma az Insa-dong nevű városrész volt, úgyhogy a nemzeti ünnep örömére a vasárnapot e városrész felfedezésének szenteltem.
A negyedben található egy 19. század végén épült palota is, mely a Csoszon-dinasztia 26. uralkodójának, Kodzsong királynak volt lakhelye. Aki nézi a magyar televízióban is látható koreai történelmi sorozatokat, bizonnyal jól ismeri ezt a látványvilágot:
Az uralkodók lakhelyének megtekintése után a márciusi események epicentruma felé vettem az utat. A koreai márciusi ifjak "Múzeumkertje" a Tagpol park volt, mely Szöul első modern parkja - Kodzsong király egy brit tanácsadója tervezte 1897-ben. Ez a csinos pagoda áll a közepén:
De nem ezért hívják ezt a parkot Pagoda parknak is, hanem a 15. század közepén épült 10 emeletes márványpagoda miatt, ami szintén itt van és ma már egy masszív üvegépítmény védi az elemektől:
A Tagpol parkban helyben el is olvashatjuk a függetlenségi nyilatkozatot márványba vésve:
A történelmi túra kipihenésére pedig nincs is jobb hely, mint maga Insa-dong, mely a régiség és mindenféle kézműves termék shoppingolás Mekkája, centrumában a vasárnaponként autómentessé tett bevásárlóutcával, melyen ilyenkor sűrű tömeg hömpölyög:
A sok népviselet, kerámia, illatszeres szelence és kalligráfia készítő felszerelés megvásárlásától megfáradtan betérhetünk rögvest a történelmi hangulatú éttermek valamelyikébe:
Végül pedig, hogy feledni tudjuk, hogy már megint rizst ettünk, sétánkat feldobhatjuk a legújabb őrülettel (amiről persze nem tudom, hogy rajtam kívül új volt-e itt bárkinek). Minden esetre az ilyet árusító bódéknál állt mindenhol a leghosszabb sor, ezért úgy éreztem, én sem hagyhatom ki:
Ez az izé lényegében egy kukoricapuffancsból készült cső, melyet a két végén keresztül feltöltenek jégkrémmel. Kicsit viccesen néz ki, de finom. 3000 W (kb. 600 Ft) volt, simán megérte, plusz még az élmény: megfizethetetlen :)
